Rágalmazás, becsületsértés

"Légy őszinte és csak a becsületre adj, ne mondj ki szót, mely nem szívből fakad." (Molière)

Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jó hírnevét tiszteletben tartsák. A jó hírnév védelme a véleménynyilvánítás, szólásszabadság egyik korlátja. 

A rágalmazás védi a társadalmi megbecsülést, az értékítéletet a tényállításokkal szemben.

A becsületsértés védi az emberi méltóságot a sértő, gyalázkodó magatartásokkal szemben.

A jó hírnév védelmét a polgári jog is szabályozza, ehhez kapcsolódik a büntetőjogi szabályozása, hogy a teljes körű védelmet biztosítsa. Itt most a polgári jogi szabályokra nem térek ki, hanem a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott két bűncselekményről lesz szó, a rágalmazásról, illetve a becsületsértésről.

Rágalmazás

 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

Bármely élő természetes személy vagy jogi személy, illetve személyösszesség (pl. munkaközösség) ellen elkövethető. Azonban jogi személy, személyösszességek ellen csak akkor követhető el, ha a róluk kialakított társadalmi megítélés, értékítélet kihat az abban működő természetes személyekre.

Bárki elkövetheti, társtettesség abban az esetben képzelhető el, ha közösen követik el. pl. együtt fogalmazzák meg a rágalmazó szöveget.

 elkövetési magatartásai:

• tény állítása
  
• híresztelése
  
• tényre közvetlenül utaló kifejezés használata
  

Tény állítása: valaminek az állítása, amely a valóságban ténylegesen megtörtént vagy létezett. Egy egyértelmű közlés arról, hogy a múltban mi történt. A jövőbeni esemény állítása, az erre vonatkozó következtetés levonása nem tényállítás, hanem feltételezés, amely nem a rágalmazásnak, hanem esetleg a becsületsértésnek lehet a tárgya. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására nem alkalmas. Azonban a gyalázkodó jellegű és az emberi méltóság sérelmével járó nyilatkozatok még abban az esetben is bűncselekmény megvalósítására alkalmasak, ha azok - formálisan - kritikai megjegyzésként kerülnek a nyilvánosságra (8/2013. számú büntető elvi határozat).

tény híresztelése: a tényállítás továbbadása.

tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: olyan állítás, amelyből egyértelműen lehet következtetni egy jelenségre, történésre, eseményre.

A rágalmazás megvalósulásához ún. tényállásszerűségéhez 3 feltétel megvalósulása szükséges:

1. az állítás vagy híresztelés ne legyen általános jellegű utalás;

2. a passzív alany konkrétan megjelölt legyen (nem kell, hogy név szerint szerepeljen, de beazonosíthatónak kell lennie)

3. a tény a becsület csorbítására alkalmas (ez nem azonos azzal, hogy a tény valótlan vagy valós)

Becsület csorbítására alkalmas tény: ha valótlan tartalmú (megjegyezendő: valós tartalmú is lehet erre alkalmas, de amennyiben ezt eredményes valóság bizonyítás követ, akkor az már büntethetőségi akadály)

Elkövetés helye: A magatartást más előtt kell kifejteni. pl. Ha zárt küldeményben a címzettnek küldik, ez nem tényállásszerű. Ha nyílt levelező lapon, az már megvalósítja. De megvalósítja közösségi oldalon való nyílt posztolgatás is. Ha csak a passzív alany kapja a közösségi oldal levelezőrendszerében, akkor nem valósul meg, de ha másnak küldik, úgy hogy a passzív alany beazonosítható, akkor már megvalósulhat.

Csak szándékosan valósítható meg, azt jelenti, hogy az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az általa híresztelt, állított , vagy utalt tény alkalmas a becsület csorbítására.

Amennyiben szóban követik el azonnal befejezett alakzat jön létre. Ha írásban követik el, megállapítható a kísérlete is pl. megírták a levelet, feladták, de nem jutott el másokhoz.

Súlyosabban minősülő esetei:

-ha aljas indokból vagy célból követik el

-nagy nyilvánosság előtt követik el (nagyobb létszámú személy előtt, ez szintén közösségi oldalon is megvalósulhat)

Becsületsértés

227. §(1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

a)a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy

b)nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Bárki ellen elkövethető (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli személyösszesség).

Tettes is bárki lehet, társtettesség is értelmezhető amennyiben nem szóban valósul meg az elkövetés (írásban vagy tettlegesen).

Becsület csorbítására alkalmas minden olyan kifejezés, amely alkalmas az emberi méltóság megsértésére. Vonatkozhat a sértett tulajdonságaira, képességeire, szokásaira, de lehet egy trágár tréfa, gúny. Önmagában a vélemény, kritika nem valósít meg bűncselekményt, azonban ha az már gyalázkodó, emberi méltóságot sért már tényállásszerű (ld. a rágalmazásnál leírtakat).

Tettleges becsületsértés esetén az elkövető a passzív alanyt megérinti, de ez sérülés okozására nem alkalmas, de a társadalmi megbecsülés, az emberi méltóság megsértésére, megalázására alkalmas. pl. leönti valamivel, falhoz löki, arcul üti stb.

 A becsületsértés is csak szándékosan követhető el.

A becsületsértés viszont ún. szubszidiárius cselekmény, a rágalmazáshoz képest.

Összefoglalva a különbséget:

Rágalmazás                                                                                  Becsületsértés

csak tényállítással vagy erre közvetlenül utaló kifejezéssel

                                                                     egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel

más előtt kell megtörténnie                                             sértettel szemben négyszemközt történik

Amennyiben a rágalmazást vagy becsületsértést halottra vagy halott emlékére követik el, akkor a kegyeletsértés valósul meg.

Mit jelent a valóság bizonyítása, mikor van helye?

 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.