Öröklés III. rész: Hagyatéki eljárás
A hagyatéki eljárás egy polgári nem peres eljárás, amelyet az illetékes közjegyző folytat le (törvényben meghatározott eljárási cselekményekre a jegyzőnek van hatásköre). A közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú. A következők alapján állapítják meg az illetékes közjegyzőt:
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye
- belföldi lakóhely hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye
- ha az 1., és 2. pont hiányában az örökhagyó elhalálozásának helye
- Ha a 3. pont sem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye
- amennyiben 1-4. pont alapján nem lehet megállapítani, akkor a Magyar Országos Közjegyző Kamara az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján kijelöli az illetékes közjegyzőt.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a vagyonfekvése szerint több illetékes közjegyző is van, ilyenkor a jegyző választ közülük.
Az illetékes közjegyző ugyanannak az örökhagyónak a hagyatéki eljárására kizárólagos illetékességgel rendelkezik, vagyis a póthagyatéki vagy megismételt eljárás során is ez a közjegyző fog eljárni.
Az eljárás megindulása
A jegyző amikor értesül az örökhagyó haláláról, akkor indul el a hagyatéki eljárás. A jegyző értesülhet halottvizsgálati bizonyítvány alapján vagy holtnak nyilvánító/halál tényét megállapító végzés alapján, de az értesülése származhat olyan személy bejelentéséből, akinek jogi érdeke fűződik a hagyatéki eljárás megindításához.
A leltározás
Az eljárás megindulását követő 8 napon belül a jegyző megkezdi a leltározást. A leltározás azt jelenti, hogy az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, illetve az ezekkel kapcsolatos jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése.
Törvényben rögzített esetekben a leltározás kötelező például:
- ha a hagyatékban belföldi ingatlan található,
- belföldi cégjegyzékben bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezeti tagi részesedés esetén,
- az örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van és az örökösként érdekelt méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
- ismeretlen helyen lévő személy,
- az öröklésben érdekelt kérelmére
A leltározást a jegyző végzi, de a közjegyző is végezheti, ha további felvétel vagy kiegészítés szükséges.
A jegyzőnek a leltár elkészítésére 30 nap áll rendelkezésére (ha időben nem készíti el, ilyenkor is jogosult a közjegyző elvégezni). A jegyző egy erre rendszeresített nyomtatványon készíti a leltárt, a közjegyző viszont tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja.
Biztosítási intézkedések elrendelése
Ha a hagyaték átadására még nem került sor, de az öröklésben érdekelt valószínűsíti, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, akkor indokolt kérelmére a közjegyző végzésben biztosítási intézkedést rendelhet el. Ezek például lehetnek:
- bírósági letétbe helyezés
- hatósági/közjegyzői letétbe vétel
- birtokba adása/birtokban hagyása
- zárlat elrendelése/zár alá vétel
- ügygondnok kirendelése
A közjegyző eljárása
A hagyatéki leltárt az érkezéstől számított 15 napon belül a közjegyző megvizsgálja és ha szükséges, akkor intézkedik például ha nem illetékes átteszi az illetékes közjegyzőhöz, ha szükségesnek látja kiegészíti a leltárt stb.
Kitűzi a hagyatéki tárgyalást. A tárgyalásra való idézésnek a tárgyalás napját legalább 8 nappal kell, hogy megelőzze. Az első tárgyalást a hagyatéki leltár megérkezését követő 2 hónapon belül meg kell tartani (ha a leltár kiegészítésre került, akkor a határidő onnan számít).
Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyónak végrendelete van és az eredeti példány nem áll rendelkezésre, akkor a közjegyző az átadásra felhívja a birtokban tartót, aki azt köteles haladéktalanul átadni. Amennyiben szóbeli végintézkedésre vonatkozóan merült fel adat, a közjegyző előzetes nyilatkozatra hívhatja fel azokat, akiknek a megtétel körülményeiről és tartalmáról tudomása van (tanúk). A tanúk a nyilatkozataikat a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismeretében teszik meg.
Hogyan jutunk az örökségünkhöz?
A hagyaték átadható ideiglenes vagy teljes hatállyal.
A hagyaték átadása teljes hatállyal:
Amikor a törvényes átadásnak akadálya nincs és csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és az adatok szerint is másnak más jogcímen igénye nincsen, illetve öröklési jogvita sincs (ún. másodlagos öröklési jogvita esetén is átadható törvényben meghatározott esetekben).
A hagyaték átadása ideiglenes hatállyal:
Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, akkor ideiglenes hatállyal átadják, de ez csak birtokban tartást jelent, elidegeníteni nem lehet, meg terhelni nem lehet. De a hagyatéki-átadási terheket és az öröklési illetéket a hagyatékból kifizetheti (ebből a célból hagyatéki vagyontárgyat értékesíthet is a közjegyző engedélyező végzése alapján).
Abban az esetben is ideiglenes hatállyal átadásra kerül a hagyaték, ha az öröklési szerződés vagy a végrendelet törvényben meghatározott alaki kellékei hiányoznak.
Az ideiglenes hatályú átadás teljes hatályúvá válik:
- a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja,
- a hagyatéki pert megindító keresetlevelet a bíróság a jogerősen elutasította,
- a bíróság a keresetet jogerősen elutasította,
- a hagyatéki pert a bíróság jogerősen megszüntette, vagy
- a hagyatéki pert a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be.
Ha a hagyatéki perben hozott jogerős határozat a közjegyző végzésétől eltér, akkor az érintett részt hatályon kívül helyezi a közjegyző és a jogerős bírósági határozatnak megfelelő teljes hatályú végzést hoz.