Mikor kérhetünk költségmentességet?

A pereskedés pénzbe kerül, de van amikor nincs más megoldás, mint a bíróságra menni. A költségmentesség azt a célt szolgálja, hogy azokat is megillethessen a bírói út igénybevétele, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik miatt nem tudják fedezni a perköltséget.

Személyes költségmentesség kérelmezése esetén vagyoni és jövedelmi viszonyait, egyes személyi körülményeit kell igazolnia a kérelmezőnek (erre külön nyomtatványok állnak rendelkezésre). A felperes a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú határozat meghozataláig kérheti. Az alperes legkésőbb a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg kérheti.

Ha a költségmentesség engedélyezését a fél az eljárás megindulása után kezdeményezi, akkor a költségmentesség nem terjed ki az engedélyezés előtti eljárási szakaszra.

Költségmentességet kell engedélyezni: Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül nincs.

Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.  

Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha a költségmentesség feltételei nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.  

A költségmentességben részesített félnek azokon a beadványain, amelyeken egyébként illetéket kellene lerónia, a költségmentességre utalnia kell.  

Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őreá, mindpedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülője, illetőleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki.  

A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:

a) illetékmentesség;

b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól;

c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;

d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.

Nem részesíthető költségmentességben a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta.  

A költségmentesség hatálya - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed.  

A költségmentesség nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.