Kiveszem a szabadságomat! A szabadság kiadásának szabályai a Munka Törvénykönyvében
Az ünnepek alatt sokan mennek szabadságra, de gyakran hallani olyan esetekről is amikor a munkáltató nem adja ki a munkavállalónak a kért szabadságot. A következő bejegyzésből kiderül, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint, hogyan kell kivennünk a szabadságunkat és miként kell kiadnia azt a munkáltatónak számunkra.
Az Mt. szerint a szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ez alól a munkaviszony első 3 hónapja jelent kivételt (próbaidő).
Azonban a munkavállaló kötelessége, hogy legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal a szabadság igénybevételét közölnie kell a munkáltatóval.
Az Mt. előírja, hogy évente egyszer legalább tizennégy egybefüggő napra (2 hétre) a munkavállalónak ki kell adni a szabadságot (mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól). Azonban a törvény lehetővé teszi, hogy a felek ettől eltérően megállapodjanak egymással.
A szabadságot ki kell adni, azt a munkáltató pénzért nem válthatja meg. Kivétel, a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak az arányosan ki nem adott szabadságot meg kell váltania.
A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Tehát, ha még a 2017. évben maradt szabadság azt nem lehet átvinni 2018. évre, hanem még idén ki kell adnia a munkáltatónak. Ez alól is vannak kivételek. Ugyanis, ha a munkaviszony az adott év október 1-én vagy azt követően kezdődött, akkor még 2018. március 31- ig kiadhatja a munkáltató. A pótszabadságot a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig kiadhatja a munkáltató. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha kollektív szerződés úgy rendelkezik, akkor a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Amennyiben a munkáltató az esedékesség évében a szabadságot nem tudta kiadni a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt, akkor ezen ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni a szabadságot.
Abban az esetben is az esedékesség évében kiadottnak tekintendő a szabadság, ha az esedékesség évében megkezdődik és a következő évre átnyúló része az 5 munkanapot nem haladja meg. Vagyis 2018. év első hetére átnyúlhat a 2017. évből maradt szabadság kivétele.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a hét mindennapja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapot és munkaszüneti napot. De a szabadság úgy is kiadható az adott naptári évben, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól.
Ha már szabadságon vagyunk behívhat-e mégis a munkáltató dolgozni?
Igen, de csak kivételesen fontos gazdasági érdekből vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén:
- szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja
- a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja
Azonban az ezzel összefüggésben felmerült munkavállalói kárt, költséget köteles a munkáltató megtéríteni.
Végezetül egy személyes megjegyzés: egy munkáltató is jobban jár a kipihent, elégedett munkavállalóval, hiszen sokkal hatékonyabb munkát fog végezni, mint egy frusztrált, fáradt munkatárs. Jó szervezéssel megoldhatók a szabadságolások úgy, hogy mindenki elégedett legyen.