Kiskorú veszélyeztetése I. rész

2017.01.08

A kiskorú veszélyeztetését a Btk. A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények c. fejezetben szabályozta. Két alaptényállást határoz meg a törvényi tényállás, ebben az I. részben a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy elkövetési magatartásairól lesz szó.  

A kiskorú veszélyeztetését a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) határozza meg: 

A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvényi tényállás a kiskorú testi. értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődéséhez fűződő egyéni és társadalmi érdeket védelmezi (ún. védett jogi tárgy).

Kiskorúval szemben követhető el. Kit tekintünk kiskorúnak? Erre a kérdésre Polgári Törvénkönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) adja meg a választ.

2:10. § A kiskorúság

(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.

(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.

(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

Az élettársi kapcsolat azonban a kiskorúságot nem szünteti meg.

A Bűncselekmény tettese:

Speciális tulajdonságokkal (kvalifikáltsággal) rendelkező személy követheti el:

  • kiskorú nevelésére

  • felügyeletére

  • gondozására köteles személy.

Tipikusan ilyen személy a szülő és a gyám, nevelőszülő is. De elkövetheti pedagógus, diákotthonban foglalkoztatott gyógypedagógus, pedagógus asszisztens, akik a nevelésükre bízott gyermekekkel szemben folyamatosan fizikai bántalmazásokat, megtorló, illetve megalázó jellegű fegyelmező intézkedéseket alkalmaz.

Azonban a törvény ebbe a körbe tartozónak tekinti a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám, nevelőszülő élettársát, illetve a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, amennyiben a kiskorúval közös háztartásban vagy lakásban élnek.

A társtettesség is megvalósulhat pl. együtt élő szülők esetén, ha szülői felügyeleti jogukat együttesen gyakorolják és együttes mulasztásuk eredményezi a kiskorú veszélyeztetését.

Részesként is bárki elkövetheti.

Tisztázni érdemes a törvényi tényállás fogalmait.

Nevelés: a kiskorú fejlődését segítő, a jellemét formáló, egy tudatos és tervszerű, példamutatáson alapuló tevékenység.

Felügyelet: a kiskorú magatartásának folyamatos, rendszeres ellenőrzése. Lehet időről időre visszatérő figyelem, vagy előfordulhat egyetlen alkalommal is, de meghatározott időtartamban történő figyelemmel kísérés. Célja a kiskorú testi épségének védelme, megóvása, személyiségére károsan ható jelenségek kiszűrése, elhárítása.

Gondozás: a kiskorú normális testi fejlődésének biztosítása (élelmezés, ruházás, a normális életkörülmények biztosítása).

A bűncselekmény eredménye: a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődésének veszélyeztetése. Ez valamilyen súlyos kötelességszegés útján valósul meg, ami történhet valamilyen tevékenység kifejtésével vagy éppen mulasztással.

A testi fejlődés veszélyeztetését jelenti a olyan mértékű kiskorú bántalmazása, amelynek következtében sérülést szenved, beteg lesz. De ide sorolandó az éheztetése, gyógykezelésének vagy tisztán tartásának rendszeres elmulasztása.

Az értelmi fejlődés veszélyeztetése, ha iskolaköteles gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az általános iskolába járástól (nem azért, mert beteg).