Kiskorú veszélyeztetése II. rész
Az I. részben a kiskorú veszélyeztetés I. alaptényállást ismertettük, amikor a bűncselekményt a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy e kötelességének súlyos megszegésével követi el. Ebben a részben a II. alaptényállásról lesz szó, amelynek védett jogi tárgya egy szűkebben meghatározott (mint az I. alaptényállás esetén) a kiskorú erkölcsi fejlődése.
208. § (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a)bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,
b)bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.
Ezt a II. alaptényállást csak olyan 18. életévét be nem töltött személy ellen lehet elkövetni, aki már bizonyos értelmi fejlettséget elért (ez már meghatározott életkor lehet, hiszen egy kis csecsemő esetében ez nem jöhet szóba, ott az I. alaptényállás valósul meg) és ebből kifolyólag az erkölcsi fejlődésére nézve hátrányosan befolyásolható.
Érdekesség a régi Btk.-hoz képest, az új törvénykönyv nem kiskorút említ, hanem 18. életévét be nem töltött személyt, ezért a házassággal megszerzett nagykorúság ezt a tényállást nem érinti (akkor is elkövethető,ha pl. 17 éves, de házas személyről van szó).
Tettese nem lehet az, aki az (1) bekezdés szerint tartozik felelősséggel (kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles).
Részese bárki lehet a (2) bekezdés szerinti bűncselekménynek.
A II. alaptényállás ( (2) bekezdés szerinti bűncselekmény) ún. szubszidiárius bűncselekmény, vagyis csak abban az esetben állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai:
-
bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére rábír vagy erre törekszik
-
züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik
-
bűncselekmény elkövetéséhez való felajánlás
Nézzük meg részletesen, hogy mit takarnak a fenti fogalmak.
Rábírás: Ez egy eredményes felbujtást jelent. Vagyis a nagykorú tevékenysége következtében a 18. életévét be nem töltött személy elhatározza, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést követ el.
Rábírni törekszik: Nem jár eredménnyel, nem határozza el magát a 18. életévét be nem töltött személy, azonban ebben az esetben is bünteti a törvény ezt a magatartást. Ez az ún. delictum sui generis, vagyis külön büntetni rendelt előkészületi cselekmény. Pl. lopásra szeretné rábírni valaki a 18. életévét be nem töltött személyt, hiába nem követi el a lopást, akkor is a rábírni törekvés miatt megvalósítja a II. alaptényállást.
Züllött életmód folytatása: Huzamosabb időn át tartó és erkölcsileg súlyosan kifogásolható életvitel. Pl. koldulás, italozás stb.
Bűncselekmény elkövetéséhez való felajánlás: Ez a korábbi Btk. alapján nem volt büntethető. Külön magyarázatot nem igényel, a 18. életévét be nem töltött személyt kínálja a bűncselekményhez.
Ezeket a cselekményeket csak szándékosan lehet elkövetni. Az elkövetőnek tisztában kell azzal lennie, hogy 18. életévét be nem töltött személlyel szemben követi el a fenti cselekményeket.
Megemlítendő, hogy amennyiben 18. életévét be nem töltött személyt bír rá prostitúcióra az már a prostitúció elősegítésének bűntettét valósítja meg.