Házastársi közös vagyon vagy külön vagyon?

Egy házasság felbontása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy a házasság alatt összegyűjtött vagyonból kit mi illet meg. A legnagyobb viták a vagyon elosztása körül alakulnak ki. Általában a felek a vagyon felét szokták maguknak követelni, de vajon ez minden esetben helytálló?

Először is tisztázzuk, hogy mi a közös vagyon. A házastársi vagyonközösség esetén a közös vagyonba tartoznak azok a vagyontárgyak (ez lehet ingó, ingatlan), amelyeket a házasság alatt (vagyonközösség fennállása idején) együtt vagy külön szereztek a felek. De ugyancsak a közös vagyon része a vagyontárgyak terhei (pl. egy autó fenntartásának költségei, egy ingatlan fenntartása), illetve a házasság alatt bármely házastárs által vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokat (pl. tipikus egy hitel). A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Ezt nevezzük ún. törvényes vagyonjogi rendszernek.

Nem minden esetben keletkezik egy házasság fennállása alatt közös vagyon, ugyanis már a házasulók vagy akár később a házastársak vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ha ilyen szerződés nincs, abban az esetben igaz a fenti közös vagyonra vonatkozó szabály (törvényes vagyonjogi rendszer). Gyakran a házasságkötést megelőzően a felek élettársakként élnek együtt, ebben az esetben is a házassági vagyonközösség a házasság megkötésével jön létre. Azonban házassági szerződésben rendelkezhetnek úgy, hogy az élettársi kapcsolat idején szerzett vagyonuk a házassági vagyonközösségbe bekerüljön.

Ha a házasfelek között az életközösség átmenetileg megszakad, de aztán újra helyreáll a házasság során, ilyenkor a vagyonközösség is fennmarad (ha közben egymás között nem osztották meg vagy újra a két vagyont közös vagyonként kezelik).

Nem tartozik a közös vagyonba az ún. külön vagyon (szerződésben rendelkezhetnek erről eltérően a felek és így már tartozhat ez is a közös vagyonba). Ide tartoznak:  

• A házasságkötés előtt szerzett vagyon (a házasság előtt meglévő vagyontárgy)

• már a házasság kötés után örökölt vagy csak az egyik fél részére ajándékozott vagyontárgy, részére nyújtott ingyenes juttatás (pl. a nászajándék, menyasszonytánc során megszerzett pénz közös vagyonnak számít, bizonyos kivételektől eltekintve)

• ha valamelyik házastársat a szellemi tulajdona után vagyoni jog illeti meg (de nem tartozik a külön vagyonához az ezért kapott díj a házasság alatt, mert a vagyoni jog haszna)

• személyét ért sérelemért kapott juttatás (pl. sérelemdíj)

• személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy (pl. nem tartozik ide egy arany nyaklánc brillköves medállal, csak azért, mert a feleség hordta)

• különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a helyébe lépő érték

A különvagyon haszna közös vagyon, de csak a kezelési, fenntartási költségek, terhek levonása után fennmaradó része.

A mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos berendezési és felszerelési tárgy, amely a különvagyonhoz tartozik, 5 évi házasság után közös vagyonná válik (pl. egy kanapé, szék, asztal stb.)

A házassági életközösség megszűnik, ha az érzelmi, gazdasági, szexuális közösség megszűnik.

A válás komoly jogi szakértelmet igényel, hogy az adott helyzetből a legjobb megoldást lehessen kihozni, ezért érdemes ügyvédet megbízni hozzá. Elkövethetők olyan hibák a házassági bontóper, illetve az azt megelőző megállapodások során, amelyek már később sajnos nem korrigálhatóak. Ha válás előtt áll ne bízza a véletlenre vagyonjogi ügyeit!