Házasságban mégis külön kasszán? A vagyonelkülönítési rendszer

Számos esetben felmerül az igény, hogy bár házastársak a felek, de mégsem szeretnék, ha a házasság során szerzett vagyonuk "keveredne". Vannak, akik a házasság lényegét a közös kasszában látják, mások a házassági kötelék alatt is a vagyonuk elkülönítésével érzik magukat biztonságban. A Ptk. rendelkezései szerint, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződést nem kötnek, akkor az életközösség fennállása alatt a házastársi vagyonközösség szabályai érvényesülnek. Vagyis ilyenkor főszabály szerint a szerzeményeik közös vagyonnak tekintendők és a házasság megszűnésekor fele-fele arányban részesülnek belőle.

A házasulandók, vagy házastársak eltérhetnek a házassági vagyonjogi rendszertől, erre a Ptk. két féle alternatívát is kínál (a Ptk-ban nevesített rendszereken kívüli másféle vagyonjogi rendszer sem kizárt), az ún. közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszert, bővebben az utóbbiról lesz szó. A közszerzeményi rendszer esetén a házastársak a házasság alatt külön szerzők, azonban, amikor megszűnik az életközösség a feleknek kötelmi igényük keletkezik a vagyongyarapodásra.

A vagyonelkülönítési rendszer esetén a házastársak között lehetséges, hogy a felek a közösködést a jövőre nézve kizárják. Kizárható konkrét vagyontárgyak vonatkozásában, de a teljes jövőben szerzett vagyonra is vonatkozhat. Vagyis házassági vagyonjogi szerződésben meghatározhatják, hogy mely vagyonszerzések, vagyontárgyak tekintetében, sőt akár terhek és tartozások tekintetében alkalmazzák a vagyonelkülönítés rendszerét. 

A vagyonelkülönítés létre jöhet szerződés (ügyvéd által ellenjegyzett/közjegyzői okiratba foglalt), vagy bíróság határozata alapján. Harmadik személyekkel szemben akkor hatályos a szerződés, ha a vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha bizonyítani tudják, hogy a fennállásáról a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett. Javaslom a nyilvántartásba történő bevezetését. Egy ilyen szerződés bármikor módosítható vagy akár meg is szüntethető a felek által.

Amennyiben a felek között vagyonelkülönítési rendszer van érvényben vagyonukat önállóan használják és kezelik (önállóan rendelkeznek azzal), de a tartozásukért is önállóan felelnek. (Pl. egy hitel felvétel esetén hasznos lehet a vagyonelkülönítési rendszer, mert nem vonják be a házastársat adóstársnak.)

A vagyonelkülönítési rendszerben is közösen viselik:

  • a közös háztartás költségeit
  • a közös gyermek,megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat, és a másik házastárs hozzájárulásával a közös háztartásban nevelt gyermek ezen kiadásait

Ezen kiadások, költségek alól az egyik házastársat túlnyomó többségben mentesítő kikötés semmis. A háztartásban, gyermeknevelésben végzett munka költségviselésnek minősül.

De a vagyonelkülönítés ellenére például a közös károkozás esetén fennáll a felelősségük, illetve egyéb jogszabályban meghatározott esetekben is  természetesen házastársaknak minősülnek.

Hasznos, mert nincs szükség hosszadalmas vagyonmegosztási perre, ha a házastársak között  fennállt egy vagyonelkülönítési szerződés. Azonban hátrányaként említendő, hogy bizonyos időközönként módosítani szükséges, hogy mindig az újabb vagyontárgyak is bekerüljenek a rendszerbe. De amely vagyontárgyakra vonatkozik a szerződés, azokon nem lesz vita.