Fontosabb tudnivalók a Betéti társaságról

2019.02.24

Betéti társaság társasági szerződéssel alapítható, legalább egy kültag és egy beltag által. A beltag azt vállalja, hogy a társasági vagyon által nem fedezett társasági kötelezettségekért köteles helytállni (több beltag esetén egyetemleges a felelősség). Tehát mögöttes felelőssége van a beltagnak, akkor felel a saját vagyonával, ha a társasági vagyon nem fedezné a tartozást. Egy beltaggal szemben csak abban az esetben folytatható végrehajtás, ha előtte megpróbáltuk a társasággal szemben a végrehajtást, de az eredménytelen volt. A kültag nem tartozik helytállási kötelezettséggel. Ha a beltag kültaggá válna a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül még a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint köteles helytállni a társasági tartozásokért.

A társaság ügyvezetését általában beltag szokta ellátni. A Ptk. kimondja, hogy kültag nem lehet ügyvezető, azonban ettől a társasági szerződés eltérhet (megoszlik a cégbírósági gyakorlat ennek bejegyzésénél). Érdekes lehet, ha a kültag ügyvezetési feladatot lát el, ugyanis ebben az esetben is a beltag felel teljes vagyonával a kültag tevékenységéért. Fontos azzal tisztában lenni, hogy ha esetleg a társaság bejegyzését a cégbíróság elutasítaná a cég tevékenységéért az ügyvezető helytállni köteles. A betéti társaság esetén semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a társaságnak, vagy ilyen személy megválasztására lehetőséget ad.

A tagsági jogviszony felmondható három hónapos felmondási idővel írásban, ezt a jogot határozatlan idejű tagsági jogviszonynál nem lehet korlátozni. Azonnali hatályú felmondásnak abban az esetben van helye, ha a társaság másik tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. Ebben az esetben is írásban kell közölni a felmondást és az okot is meg kell jelölni. A felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt a társaság a felmondás hatályossá válásától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat a tag ellen. Nem hatályos a beltag tagsági viszonyának felmondása, ha az írásbeli nyilatkozatot önmagához mint a társaság képviselőjéhez intézi, és nem közli a társaság másik tagjával (kültag).

A társaság tagja társasági részesedését át is ruházhatja, ingyenesen vagy ellenérték fejében.

Ha meghal valamelyik tag ilyenkor örököse a társaság tagjaival való megegyezése alapján tagként beléphet és nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni (megszűnt tag jogutódjára is érvényes szabályok).

Ezen eseteken túl a tagság még megszűnhet közös megegyezéssel, a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Azonban a társaság tagjainak személyes ellentétei, házastársi vitái, tagsági jogok tekintetében kialakult eltérő álláspontja önmagukban nem szolgálhatnak a tag társaságból való kizárásának alapjául.

Amennyiben a társaság tagja házas a házassági közös vagyon megosztásakor a tag részesedésének nem a könyv szerinti értékét, hanem a tényleges forgalmi értékét kell figyelembe venni.