Felelősség az állatok károkozásáért
Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.
Az állati károkozás esetében három csoport különböztethető meg, ezek a következők: 1. A veszélyes állat tartójának felelőssége, 2. Az állattartók általános felelőssége, 3. A vadászható állatért való felelősség.
Az állatok által okozott károk általában a vagyontárgyakban (széttép valamit), növényekben (lelegeli a vetést), az ember testi épségénél (megharap) fordulnak elő. Nem mindegy, hogy milyen állatról van szó, hiszen egy veszélyes állat nagyobb kárt képes okozni például az ember testi épségében, ezért a törvény a veszélyes állat tartójával szemben szigorúbb felelősségi szabályt rendel alkalmazni.
Kit tekintünk állattartónak?
Az állattartó általában a tulajdonos, de ide sorolandó az is, aki az állatot közvetlenül gondozza, akinek az állat a birtokában van. Hiába csak ideiglenes jelleggel fogad be valaki állatot, vagy esetleg jogtalanul tartja a birtokában az állat károkozása esetén állattartónak tekintendő. Más a helyzet abban az esetben, ha valaki az állat gondozását egy munkáltató alkalmazottjaként végzi pl. egy állatkertben, vagy egy állatmenhelyen, ezek a gondozók nem tekintendők állattartónak.
felelősséggel tartozik az is, aki közrehat magatartásával a kár bekövetkezésénél. Például idegesíti az állatot és ezért megharapja. De hiába teszi ki a tulajdonos a kerítésre a "kutya harap" táblát, ezzel még nem mentesülhet a felelősség alól, ha a kutyája megharap valakit.
Mentesülés a felelősség alól:
Amennyiben a kárt okozó állat veszélyesnek nem minősül, azt kell bizonyítania az állattartónak, hogy az állat tartásával kapcsolatban nem terheli felróhatóság. Ilyenkor a tartás feltételeit kell megvizsgálni, hiszen az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, vagyis az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő feltételekről kell gondoskodnia. Megfelelően etetni, itatni kell, tisztán kell tartani a helyét, ha szükséges gyógykezelést kell számára biztosítani stb. Hiszen, ha nem megfelelő körülmények között tartja az állattartó az állatát, az az állat megvadulhat, megváltozik a viselkedése.
Ha a kárt okozó állat veszélyesnek minősül, ebben az esetben szigorúbb felelősségi szabályok érvényesülnek és az állattartónak azt kell bizonyítania a felelősség alóli mentesüléshez, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. És vizsgálni kell a károsult közrehatását is. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy fennállt-e olyan megoldási lehetőség, amellyel a káresemény elkerülhető lett volna. A veszélyes állatok esetén egy kiismerhetetlenebb természetű, természetes vadsággal rendelkező állatokról van szó, ezért indokolt a szigorúbb szabályozás. A 85/2015. (XII.17.) FM rendelet szól a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól.
Például veszélyes kutya kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, meghatározott feltételekkel, ivartalanítva, elektronikus azonosítóval megjelölve tartható. Tilos a veszélyes eb szaporítása, tenyésztése, kiállítása, őrző-védő feladatokra való tartása.
A 41/2010. Kormányrendelet szól a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról, amely többek között rendelkezik arról, hogy belterület közterületén (városokban, falvakban) kutyát csak pórázon szabad vezetni-kivéve az ebek futtatására kijelölt terület- és csak olyan személy vezetheti, aki az eb irányítására, kezelésére, féken tartására képes. Továbbá biztosítani kell, hogy a kutya más állatot, embert harapásával ne veszélyeztethessen. a szájkosár viselése nem kötelező csak agresszív magatartású kutyák esetén.
Meg kell említeni az elszabadult állat károkozását is (pl. haszon állatok), ilyenkor is az állat tartójának kötelessége az állat szökését megakadályozni. Ha rossz a kerítés, akkor azt meg kell javítani, meg kell akadályozni, hogy azt az állat kiáshassa.
A kárt a károsultnak kell bizonyítania:
A károsultnak kell bizonyítania a kárát és azt is, hogy ezt mi okozta. A kárt összegszerűen meg kell határoznia a kárigényével együtt.
Külön írásban kerül kifejtésre a vadászható állat által okozott kárért való felelősség.