A gazdasági társaság alapítása: a székhely jelentősége

Gazdasági társaságot létesítő okirattal lehet alapítani (ez az un. társasági szerződés, illetve alapító okirat). Jogszabály a létesítő okirattal szemben alaki követelményeket támaszt. A létesítő okiratot minden alapító tagnak alá kell írnia, a tag helyett meghatalmazott is aláírhat (meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni).

A létesítő okirat írásbeliségének (közjegyzői okiratba/ügyvéd/jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba) elmaradása a szerződés semmisségét eredményezi.

A gazdasági társaságnak rendelkeznie kell székhellyel. A székhely és a központi ügyintézés helye megegyezhet, azonban ha a kettő eltér ezt a létesítő okiratban külön fel kell tüntetni. A székhely fogalmát a cégtörvény határozza meg, a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A központi ügyintézés helye a gazdasági társaság döntéshozatalának helye, ez az iparűzési adó szempontjából telephelynek minősül.

Ha a cég bejegyzett székhelyére a hivatalos iratokat nem lehet kézbesíteni, a cég köteles a kézbesíthetőség érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni és ezt a cégbíróság felé igazolni. Amennyiben a  cég fióktelepet jegyeztetett be, akkor a fióktelep használatára való jogosultság megszűnése miatt a cégbíróság felé változásbejegyzést kell benyújtani, mert ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárásra ad okot. 

A székhely valódiságát a cégbíróság felé igazolni kell, ami történhet pl. tulajdoni lappal, az ingatlan tulajdonosával kötött bérleti szerződéssel, vagy a szívességi használatra vonatkozó székhelyhasználati engedélyével.