Betegszabadság, táppénz
A téli, influenzás időszakban gyakrabban válik keresőképtelenné a munkavállaló. Ennek oka lehet a saját betegsége vagy kiskorú gyermeke megbetegedése. A keresőképtelenségkor mikor jár betegszabadság, és mikor táppénz? A következő bejegyzés erre ad választ.
A betegszabadság:
A munkaviszony alatt a rendes szabadságon felül a munkavállaló jogosult évenként legfeljebb 15 munkanapnyi betegszabadságra saját betegsége jogán, amennyiben keresőképtelenné válik. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, akkor ennek arányos része jár a munkavállalónak. A betegszabadság megilleti a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozókat, a kormánytisztviselőket, az állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban állókat is (de pl. nem illeti meg az egyéni vállalkozókat vagy a veszélyeztetett várandóság miatti keresőképteleneket). A keresőképtelenségét a munkáltató felé orvosi igazolással igazolni kell. A betegszabadság idején a távolléti díj (korábbi átlagkereset) 70%-a jár, amelyet a munkáltató fizet meg a munkavállaló számára (nem az állam). Amennyiben a keresőképtelen állapot a 15 nap lejártát követően is fennáll, akkor attól az időponttól táppénz jár. A betegszabadságból egy adott évben fel nem használt napok nem vihetők át a következő évre.
A táppénz:
Igazolt keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy évre táppénz jár (ha rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosítási jogviszonnyal). Ha a munkavállalónak már van un. táppénz előzménye, vagyis igénybe vett a jogosultságot megelőzően táppénzt, akkor annyival kevesebb időre jár. Ez már társadalombiztosítási ellátás, nem a munkáltató, hanem az állam fizeti meg a munkavállaló számára.
A táppénz igénybevételének három feltétele van az igénylővel szemben:
- pénzbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett
- fennálló biztosítási jogviszonya van
- orvosi igazolással igazolja a keresőképtelenségét
A táppénz nem csak saját betegség jogán jár un. gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig a következőképpen (ez nem tekinthető táppénz előzménynek):
- születéstől 1 éves koráig korlátlanul
- 1-3 éves korig: 84 nap
- 3-6 éves korig: 42 nap (egyedülálló szülő esetén 84 nap)
- 6-12 éves koráig: 14 nap (egyedülálló szőlő esetén 28 nap)
A biztosítási jogviszonynál a pályakezdő fiatalokra kedvezőbb szabályok vonatkoznak, hiszen nekik jár a táppénz, ha 18 éves koruk előtt válnak keresőképtelenné, az iskolai tanulmányaik megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és a keresőképtelenségig megszakítás nélkül biztosított. Ha közben betölti a fiatal a 18. életévét, akkor a keresőképtelenség korábbi idejére, de legfeljebb 1 évre a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre.
GYES, GYED mellett munkát végzők esetén a táppénz folyósítására az általános szabályok szerint kerülhet sor.
Táppénz napi maximális összege 2018-ban:
9180,- Ft-ra emelkedett (eddig 8500,- Ft volt)
A táppénz összege a biztosítási idő hosszától függ. Amennyiben a biztosítási idő 180 napnál rövidebb, akkor a minimálbér alapján jár a táppénz. Ha a biztosítási idő a 180 napot meghaladja, akkor a jogosultság kezdő napját megelőző 3. hónap utolsó napjától kell visszafelé számolni 120 vagy 180 naptári napot és az aszerinti jövedelem alapján jár.
Az is fontos, hogy amennyiben a biztosítási időben 30 napnál hosszabb megszakítás volt, akkor a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Bizonyos keresőképtelenség esetén az első naptól kezdve nem betegszabadságra, hanem táppénzre lehet menni, ilyen például az üzemi baleset, a foglalkozási betegség vagy a veszélyeztetett várandóság miatti keresőképtelenség.
Végezetül a táppénz alatt felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak?
Igen. De a felmondási idő a keresőképtelenség végétől kezdődik és legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év elmúltával. Vagyis néhány napra (felmondási idő hosszától függően) még vissza kell térni a munkahelyünkre, ha ismét egészségesek vagyunk.