Mi az öröklés? Az öröklés azt jelenti, hogy a hagyaték, mint egész átszáll a jogutódra, vagyis az örökösre. A hagyaték pedig az örökhagyó halála esetén átszálló vagyon összessége polgári jogi értelemben.

Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg és a hagyatékot, vagy az örökösnek járó részt az örökös elfogadás, illetve egyéb más jogi cselekmény nélkül szerzi meg. Ezt nevezzük az IPSO IURE öröklés elvének, vagyis az örökség automatikusan az örökhagyó tulajdonából minden jogi cselekmény nélkül az örökös tulajdonába kerül. Előfordulhat, hogy akaratunk ellenére tetemes adósságot öröklünk, ezért az öröklés megnyílása után, egy egyoldalú nyilatkozattal lehetőségünk van az öröklés visszautasítására. A visszautasítás joga a  törvényes és a végintézkedésen alapuló örököst is megilleti. A visszautasítás mindig csak a nyilatkozatot tevő személyre vonatkozik, a leszármazók kiesése nem következik belőle. A visszautasítást nem szükséges írásban megtenni, akár szóban a hagyatéki eljárás során is megtehető vagy azon kívül is. Kiskorú nevében történő visszautasításhoz a gyámhatóság engedélyére is szükség van, amely abban az esetben járul hozzá, amennyiben ez a kiskorú érdekében áll.

Ki lehet örökös?

Örökös az lehet, aki öröklési képességgel rendelkezik, vagyis jogok és kötelezettségek alanya lehet. Méhmagzat akkor örökölhet, ha már az örökhagyó halálakor megfogant és élve születik meg.

Az öröklési igény nem évül el:

Az öröklési igény nem évül el, de a nem öröklési igénynek minősülő igények elévülnek. Például a köteles rész kötelmi jellegű igénynek számít, ezért itt 5 éves az elévülési idő. Viszont a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jog nem évül el. 

Mi örökölhető, mi lehet a hagyaték tárgya?

Azok a jogok és kötelezettségek tartoznak az öröklési jog alá, amelyek polgári jogi jogviszonyokból erednek. A közjogi jogviszonyokból eredő jogok és kötelezettségekre a közjogi normák (jogszabályok) vonatkoznak, ezért például egy adótartozás öröklése közjogi szabályok szerint lehetséges, mint ahogy ezt a következő jogeset is mutatja.

Az adó tartózás átszállása egyéni vállalkozó esetében:

A Kúria kimondta, hogy az elhunyt egyéni vállalkozó örököse adó megfizetésére kötelezhető személynek minősül, de ne jogutódja az elhunyt adózónak. A vállalkozói tevékenység személyes jog, ezért e gazdasági tevékenység nem tartozik az örökhagyó hagyatékához. De az egyéni vállalkozásnál a gazdálkodó szervezete maga az egyéni vállalkozóként működő természetes személy. Ezért a természetes személy és az egyéni vállalkozóként működő gazdasági szervezet vagyona egybeesik, így ez a vagyon a hagyatékhoz tartozik és örökölhető. De az örököst, mint mögöttes felelőst terhelő adótartozás nem magánjogi, hanem közjogi jogviszonyban keletkezik. Vagyis az adótartozás megfizetésére az örököst az adóhatóságnak a személyéről való tudomásszerzést követően örökrésze arányában kell határozattal köteleznie az Adózás rendjéről szóló (Art.) törvény alapján.

A személyhez kötődő támogatások nem örökölhetőek, nem tekinthetjük őket a hagyaték aktíváinak, mint például a fogyatékossági támogatást ld. lenti jogeset.

Fogyatékossági támogatás nem örökölhető:

Egy idős fogyatékos hölgy fogyatékossági támogatás megállapítása iránt kérelmet terjesztett elő a Magyar Államkincstárnál (MÁK), a kérelem benyújtására fiát hatalmazta meg. A támogatást a MÁK megállapította, azonban a kiutalás feltétele volt a határozat szabályszerű átvételét igazoló tértivevény visszaérkezése. De az idős hölgy a határozat kézbesítését megelőzően elhunyt, így a fia vette át a határozatot. A MÁK két havi támogatás összegét átutalta. Azonban a kormányhivatal később észlelte, hogy a jogosult a határozat jogerőre emelkedését megelőzően meghalt, ezért kötelezte a fiát, hogy az összeget fizesse vissza. Az idős hölgy fia fellebbezett, amit elutasítottak, majd bírósághoz fordult arra, hivatkozva, hogy ez jogszabálysértő, mert a hatóságnak az eljárást meg kellett volna szüntetnie, ha őt az édesanyja jogutódjának nem tekintik. Többek között hivatkozott arra is, hogy a támogatás a hagyaték részét, mint aktíva képezi, mert megállapításakor még a kérelmező élt. A bíróság a keresetét elutasította azzal az indokkal, hogy a fogyatékossági támogatás céljával ez ellentétes és a támogatás személyhez kötődik. Az idős hölgy fia alkotmányjogi panaszt is benyújtott, de az Alkotmánybíróság is elutasította. (3096/2016. (V.24.) AB határozat)