Adatok: személyes adat, különleges adat, közérdekű adat

2016.12.08

Adat, adat, adat.... De tényleg minden adat csak egy sima adat és ki kell szolgáltatnunk, ha kérik tőlünk? Vagy a ránk vonatkozó adatok a magánügyünk és mi dönthetünk róluk? Egyáltalán mi az, hogy adat? A következő írásban áttekintjük az adatokat.



Többféle adatot különböztethetünk meg, a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  (Infotv.) meghatározza az adat típusokat.

Az ún. személyes adatok  azok, amelyek az érintett beazonosítására alkalmasak, mint pl. név, valamilyen azonosító jel, illetve az adatokból levonható az érintettre vonatkozó következtetések. A személyes adatok védelméhez való jog biztosítja azt, hogy az egyén maga rendelkezhessen a személyével kapcsolatba hozható adatok nyilvántartásáról, felhasználásáról. A személyes adatokat rögzíteni, illetve azokat továbbítani csak az érintett beleegyezésével lehet.  Mivel ezen adatok birtokában bárki képet alkothat az illető személyről (ún. személyiségi profil flállítása) és magánélete, felfogása, vagyoni helyzete, betegsége megismerhetővé válik bárki számára.

Az Infotv. értelmező rendelkezése szerint:

személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

1994. április 9-én kelt 15/1991 számú Alkotmánybírósági határozat megállapította, hogy személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.  Ez az AB határozat tartalmazta azt is, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel (személyi szám) alkotmányellenes.

A személyes adat egy fajtája  bűnügyi személyes adat:

bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

Megkülönböztetjük az ún. különleges adatokat:

különleges adat:

a)a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;                                                                               

A személyes adatok védelmét napjainkban már különféle Európai Uniós jogforrások is szabályozzák, amelyek kialakítottak erre vonatkozóan bizonyos szabályozási elveket. Ezek az elvek a magyar szabályozásban is érvényre jutnak:

  • az érintett beleegyezésével vagy törvényben meghatározott esetben rögzíthető, használható fel a személyes adat
  • a felvett adat pontossága, időszerűsége ( pl. munkáltató által rég elbocsátott munkavállalóról 10 éven át örízgetett adat már nem időszerű)
  • csak az adott célhoz, a szükséges mértékben és ideig, utána meg kell semmisíteni
  • csak kivételes esetben továbbítható az érintett beleegyezése nélkül
  • az adatkezelés felügyelete
  • adatvédelmi szabályok megszegését büntetőjogi rendelkezések szankcionálják
  • nyilvántartott adatok megismeréséhez való jog
  • a szükségtelenné vált adatok törlésének kérése, adat kijavításának kérése

A magyar szabályozás főszabályként rögzíti,hogy csak akkor kezelhető a személyes adat, ha az érintett hozzájárul vagy törvény, törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzati rendelet lehetővé teszi azt.

Azonban az érintett hozzájárulása nem szükséges:

  1. az adatkezelő jogi kötelezettsége teljesítése céljából szükséges
  2. az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges és a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozása arányban áll ( pl. egy munkáltató visszaéléseket fedez fel és ennek felderítése céljából adatokat gyűjt)
Piackutatás céljából gyűjtött személyes adatok felhaszálásához mindig szükséges az érintett beleegyezése.

Mindenképpen érdemes kitérni a munkáltató adatkezelési jogára, hiszen egy munkahelyen az alá-fölé rendeltségi viszony esetén szigorúbb szabályok érvényesülnek. Pl. A munkavállaló szexuális szokásaira, vallásos megggyőződésére, politikai véleményére vonatkozó adatok kezelése a munkáltató által, még a munkavállaló beleegyezése esetén is jogellenes lehet. Hiszen a munkáltató olyan adatokat jogosult kezelni, amelyek a munkavállaló munkakörének ellátásához szükségesek. Előfordulhat, hogy a vallási megggyőződés előtérbe kerül egy egyházi iskola tanára esetén, vagy az etnikai hovatartozás is fontos lehet egy kifejezetten ilyen intézményben, de cél nélkül nem gyűjthetők be ezek az adatok, még beleegyezéssel sem. Csak olyan nyilatkozat megtétele, adat közlése kérhető, amely a munkavállaló személyiségi jogát nem sérti és a munkaviszony szempontjából lényeges. Pl. a bérszámfejtéshez szükséges adatokat kérheti a munkáltató, de a női munkavállalókat nem faggathatja a családalapítási terveiről.

Amíg a személyes adatokat védelemben kell részesíteni , addig a közérdekű adatokat, illetve a közérdekből nyilvános adatokat megismerhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; 

Ezeknek a szerveknek szabályzatot kell készíteniük a megismerhetőségre vonatkozóan. Kiemelendő, hogy abban az esetben beszélhetünk közérdekű adatról, ha az adott szerv kezeli az adatot és az a tevékenységére vonatkozik vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. Személyes adat nem lehet egyben közérdekű adat is. Ha a közérdekű adat felhasználása gazdsági célból történik, abban az esetben ez díjköteles lehet.

közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; 

Ilyen közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata. A köztisztviselők, állami vezetők egyes adatai, a nagyobb tartozással rendelkező adózók adatai, vagy épp az egyéni vállalkozókra, cégek tisztségviselőire vonatkozó, törvényben megjelölt adatok is ide tartoznak.

A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez, az igénynek a vizsgálatához, illetve az igény teljesítéséért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges. Meghatározott idő elteltét, illetve a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be.

Ki felügyeli ezeket az adatkezeléseket?

NAIH: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az Infotv. által 2012. január 1-vel létrehozott, az adatvédelmi biztos intézményét felváltó Nemzeti Adatvédelmi Hatóság. Feladata a két információs jog védelme és a magyarországi adatkezelések törvényességének felügyelete.