A végkielégítés
Praxisomban gyakran keresnek a végkielégítés problémájával. A következő blogbejegyzésben körbejárom, hogy mikor jár és milyen esetekben nem jár végkielégítés a munkavállalónak.
A Munka Törvénykönyvéből a végkielégítés mértékének jól látható, hogy a végkielégítéshez legalább három év munkaviszony szükséges az adott munkáltatónál. Nem kell figyelembe venni az időtartam számításakor az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Kivéve:
- a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.
A végkielégítés szempontjából jelentősége van, hogy az adott munkaviszony milyen formában szűnik meg. Végkielégítés illeti meg a munkavállalót:
- a munkáltató felmondása
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
- az adott gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik
- a munkavállaló azonnali hatályú felmondása
Kép forrása: Pixabay. com
A végkielégítés mértéke:
- legalább 3 év esetén: 1 havi
- legalább 5 év esetén: 2 havi
- legalább 10 év esetén: 3 havi
- legalább 15 év esetén: 4 havi
- legalább 20 év esetén: 5 havi
- legalább 25 év esetén: 6 havi távolléti díj összege illeti meg a munkavállalót.
Emelkedik a végkielégítés mértéke, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg. 3 és 5 év munka viszony esetén plusz 1 havi, 10 és 15 év esetén plusz 2 havi, 20 és 25 év esetén plusz három havi távolléti díj összege illeti meg.
A jogosultsági idő számításánál a felmondás közlésének napjáig eltelt időt tekintjük, a felmondási idő nem számít bele. Azonban kiemelendő, hogy ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárt a felmondási idő utolsó napjáig betölti, akkor is az emelt összegű végkielégítés jár.
A végkielégítés megilleti a munkavállalót határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén is. Kiemelendő, hogy ha a munkavállaló a munkáltató magatartása miatt azonnali hatállyal felmond és a munkáltató csak a munkaviszony megszűnését ismeri el, de az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét nem (nem fizeti ki a végkielégítést), akkor a munkavállalónak kell bírósághoz fordulnia. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét a bíróságok a munkavállalónak kell bizonyítania.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak:
- ha a felmondás közlésekor vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősült
- a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. (Tipikusan ilyen, amikor a munkáltató a felmondásában bizalomvesztésre hivatkozik.)