A vállalkozási szerződés
Ha felújítunk, építkezünk hajlamosak vagyunk szóban megállapodni és túlzott bizalmat szavazni a másiknak. Pedig sokszor előfordul, hogy a pénz átvételét követően a vállalkozó eltűnik, a munka félkészen marad. De az írásbeliség a vállalkozóknak is előnyös, hiszen nagyon bosszantó, ha elvégzünk egy munkát, de azt nem fizetik ki. Aranyszabály: kössünk írásban szerződést!
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXXVII. Fejezete tartalmazza a vállalkozási szerződés általános szabályait. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó egy eredmény elérésére (ún. mű), a megrendelő pedig a munka átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A vállalkozó feladata, hogy tevékenységét úgy végezze el, hogy biztosítsa a biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. De a megrendelő nem adhat utasítást a vállalkozó tevékenységének megszervezésére, és a teljesítést sem teheti terhesebbé. Előfordulhat, hogy a laikus megrendelő a vállalkozónak célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, ebben az esetben a szakember vállalkozónak kötelessége erre figyelmeztetni. Ha ennek ellenére a megrendelő ragaszkodik a saját utasításához a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot elvégezheti, de a megrendelő kockázatára. Bizonyos esetekben pedig a vállalkozó köteles is megtagadni az utasítást, ha az jogszabályba ütközik vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
Mindenképpen rögzítsük a szerződésben, hogy a vállalkozó hol végzi a tevékenységet. Ha a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni a tevékenységét, akkor a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a munkavégzésre nem alkalmas. Sőt, ha a megrendelő a vállalkozó felszólítása ellenére sem biztosítja a területet, akkor a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a területet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, de akkor annak költségeit a megrendelő viseli. Rögzítsük a szerződésben, hogy a vállalkozónak a tevékenységét mikor kell megkezdenie.
Fontos része a szerződésnek a vállalkozói díj. A felek megállapodhatnak átalánydíjban vagy tételes elszámolásban. Átalánydíjas megállapodás esetén a vállalkozó a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékére nem jogosult. (Pótmunka: az utólag megrendelt munka, többletmunka: a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka, de ezen munka nélkül a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan a mű.) Tételes elszámolás esetén a elvégzett munka ellenértékére jogosult a vállalkozó.
A többletmunka oka általában a vállalkozó hiányos, nem megfelelő előzetes felméréséből ered, ezek műszaki szükségességből, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák. A vállalkozó akkor tudja igényelni, ha a díj meghatározásakor kellő gondosság mellett nem számíthatott. (Bizonyos munkák nem számítása az előzetes kalkulációk során, annak érdekében, hogy jobb ajánlatot adjon a megbízónak, ez később nem teheti költségesebbé a munkát.)
Érdemes arra figyelni, hogy az előlegként kifizetett munkadíj az átvevő tulajdonába kerül, így ha esetleg később a vállalkozó eltűnne, akkor sikkasztás nem valósul meg. Ha azonban építési anyagok megvásárlására adjuk át a pénzt, ilyenkor a felek között egy megbízási jogviszony létesül és a vállalkozó a pénzen tulajdonjogot nem szerez.
Miért jó a számla, nyugta?
Sokszor mondjuk, hogy számlát nem kérünk, hogy olcsóbb legyen az elvégzett munka. Azonban számla nélkül később az elvégzett munka kapcsán szavatossági és egyéb jótállási igényünket sem fogjuk tudni érvényesíteni. Pedig, ha a munkadíj a 20.000 Ft-t meghaladja a vállalkozó köteles 6 hónapi jótállást vállalni.
Megrendelőként elállhatok a szerződéstől?
A szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat a megrendelő, a munkálatok megkezdését követően pedig felmondhatja a szerződést. Azonban elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni, de a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
Vállalkozási szerződés elkészítéséhez kérje segítségünket, hogy jogainak később is érvényt tudjon szerezni!