A sérelemdíj

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. A cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel.

Már a keresetlevélben hivatkozni kell a sérelemdíj igényre.

A sérelemdíj összegénél figyelembe vett szempontok: a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása. A sérelemdíjnak kompenzáció a célja, a sérelmett szenvedett félt anyagi eszközökkel kárpótolják. De nemcsak kompenzációs célja van, hanem a szankció alkalmazása generális és speciális prevenció és a magatartás kapcsán a társadalom rosszallásának kifejezése is.

A gyakorlatban a felperesnek kell előadnia az őt ért hátrányokat a bíróságon. A jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megállapítása, de a jogosultnak nem kell bizonyítania a hátrányt.

A bíróság elutasíthatja a sérelemdíj iránti keresetet, ha úgy ítéli meg, hogy nem érte olyan súlyos sérelem a sérelmet szenvedett felet, ami a sérelemdíj megítélésének feltétele.

Lényeges, hogy a sérelemdíj nem kártérítés. Nem valósul meg jogsértés, ha sérelmet szenvedett fél beleegyezett. De a beleegyezésnek kifejezettnek és határozottnak kell lennie, a hozzájárulás kiterjesztően nem értelmezhető. Csak olyan jogsértésbe lehet beleegyezni, ami társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet.

Kép pixabay.com