A sérelemdíj

A sérelemdíj jogintézményét az új Ptk. vezette be felváltva a nem vagyoni kártérítést. Azonban a sérelemdíj mégis más, bírósági érvényesítése könnyebb, mint a nem vagyoni kártérítésé volt. A következőkben erről olvashat részletesebben.

A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésénél alkalmazható jogintézmény. A Ptk. által nevesített személyiségi jog:

• az élet, testi épség és az egészség megsértése; 
  
• a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
  
• a személy hátrányos megkülönböztetése;
  
• a becsület és a jóhírnév megsértése;
  
• a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése
  
• a névviseléshez való jog megsértése;
  
• a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

A felsorolás nem taxatíve, mert minden személyiségi jogsértést nem lehet meghatározni. Tehát minden olyan esetben sérelemdíj követelhető, amikor nem a sértett vagyonát, hanem személyét éri valamilyen hátrány. A nem vagyoni kártérítéshez képest a bizonyítás egyszerűbb, hiszen mindössze a sérelem tényét kell csak bizonyítani. Míg a nem vagyoni kártérítések esetén ez nem volt elegendő szükséges volt a jogsérelem folytán keletkezett joghátrányt is bizonyítani. Ez a baleseteknél elszenvedett személyiségi jogsértéseknél (az élet, testi épség és az egészség megsértése) jelent különösen könnyebbséget. Nincs szükség a teljes gyógyulási folyamatot végigvárni a baleset után, mire a sérelemdíjhoz juthatunk. Ugyanis nem kell, hogy közvetlenül kapcsolódjon a sérelmünk a bizonyított egészségkárosodáshoz. Előfordulhat olyan eset is, hogy ugyanazon sérelemért eltérő személyeknek más sérelemdíj összeget ítél meg a bíróság, mert az eset összes körülményét figyelembe véve állapítja meg (mérlegeli, hogy az adott jogsértés hogyan hatott a sértettre, milyen hatása volt a környezetére pl. okozott-e ez számára egzisztenciális problémát, más lett-e a társadalmi megítélése stb.). 

A jogsértőnek a mentesüléshez azt kell tudnia bizonyítani, hogy a jogsértés annak ellenére következett be, hogy ő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható (vagyis jogsértő magatartása nem felróható). Ha a jogsértő nem tudja magát kimenteni, akkor a bíróság által megítélt sérelemdíjat meg kell fizetnie.

A sérelemdíjat egy összegben kell megítélni, járadékként nem lehet.

Fontos tudni, hogy amennyiben folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásról van szó, és még a régi Ptk. hatálya alatt kezdődött ez a magatartás, akkor a nem vagyoni kártérítés követelhető.

Sérelemdíjat nem csak természetes személy (ember) követelhet, hanem jogi személyek is- természetesen abban a körben, amelyekről beszélhetünk egy jogi személynél is.

A személyiségi jog megsértése miatti igényeket a sértett személyesen érvényesítheti vagy jogi képviselőnek meghatalmazást adhat. 

Jogsérelmet szenvedett 14. életévét be nem töltött kiskorú esetében törvényes képviselője érvényesítheti a bíróság előtt. Ha pedig a 14. életévét betöltötte, de még a 18. életévét nem és nem áll cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt, akkor személyiségi jogát már egyedül is, vagy törvényes képviselőjével együtt is érvényesítheti a bíróság előtt.