A közös megegyezés
A munkaviszony megszüntetésének három formáját határozza meg a Munka törvénykönyve (Mt.).
1. közös megegyezéssel, 2. felmondással, 3. azonnali hatályú felmondással.
Határoljuk el egymástól a három munkaviszony megszüntetési formát.
A közös megegyezés:
Közös megegyezéssel határozott és határozatlan időre szóló jogviszony is megszüntethető. A közös megegyezésre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. Ennek elmaradása esetén a megállapodás érvénytelen, kivéve ha a felek közös akaratából ún. teljesedésbe ment. A bírósági gyakorlatot emelte be az Mt-be a törvényalkotó. Vagyis amennyiben csak szóban állapodtak meg a felek, de ennek a szóbeli megállapodásnak megfelelően már elszámoltak egymással, a munkáltató a szükséges igazolásokat már kiadta a munkavállalónak, akkor ebben az esetben az alaki hiba miatt (nincs írásba foglalva) nem állapítható meg az érvénytelenség. Kiemelendő, hogy a munkáltató nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkavállalóra kényszerítőleg hat, vagy esetleg amivel megtéveszti.
A megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie a felek szándékának és a megszüntetés időpontjának. Nem tekinthető szabályosnak, ha a munkáltató a munkavállalóval mindenféle gondolkodási idő nélkül szeretné aláíratatni a megállapodást, hiszen a megállapodás tanulmányozására, aláírására kellő időt kell biztosítani. Érdemes arra is figyelni, hogy a közös megegyezésnek nem feltétlenül kell egy okiratban szerepelnie, a hangsúly azon van, hogy szándékukat egybehangzóan rögzítsék a felek (akár külön-külön is). Amennyiben a munkáltató a munkavállalóval közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatot (ajánlatot) tesz, a munkavállaló számára kellő időt kell biztosítania annak átgondolására (pl. harmadnap reggel 9 óráig), addig a munkáltatót az ajánlati kötöttség köti. Vagyis az ajánlatot a példában szereplő harmadnap 9 óráig nem vonhatja vissza és nem mondhat fel közben a munkavállalónak.
Bírósági úton történő megtámadásra a következő szabályok vonatkoznak. A közös megegyezés megtámadható, ha a megállapodást kötő fél valamely lényeges körülményben tévedésben volt, és ezt a másik fél okozta vagy felismerhette. Megtámadhatja bármelyik fél, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Az a fél is megtámadhatja, akit a másik fél szándékosan tévedésbe ejtett vagy tartott, illetve ha a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá a megállapodás megkötésére.
Amennyiben a munkavállaló a bíróság előtt szeretné megtámadni a megállapodást, akkor állításait bizonyítania kell. Ha a bíróság a munkavállaló javára dönt, kártérítést kaphat azonban azt, hogy mekkora anyagi veszteség érte, ugyancsak a munkavállalónak kell bizonyítania. Jelenleg kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.
A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a közös megegyezést eredménnyel támadta meg.
Néhány jó tanács:
- Kérjen gondolkodási időt a közös megegyezés aláírása előtt, alaposan olvassa át, ha az értelmezéséhez szükséges, akkor kérjen hozzá segítséget!
- Rögzítsék, hogy mikorra kell választ adni a munkáltatónak az ajánlatára! (Meddig áll fenn a munkáltató ajánlati kötöttsége?)
- Foglalják írásba!
- Ha úgy érzi, hogy Ön számára ez nem kedvező, inkább ne írja alá, mert bírósági úton nem biztos, hogy meg tudja támadni!
- A munkáltatója nem kényszerítheti Önt a közös megegyezésre!