A jogsértő bizonyítékok és a bizonyítási szükséghelyzet
Sokat olvashattak mostanában arról, hogy új polgári perrendtartás (Pp.) lépett hatályba. Egy polgári pereskedés során azt, hogy milyen jogokat érvényesíthetünk azt az anyagi jogi jogszabályok határozzák meg, mint pl. Polgári Törvénykönyv (Ptk.). De a per folyamán ezeknek a jogainknak miként tudunk érvényt szerezni, az állításainkat hogyan bizonyíthatjuk ezt már eljárás jogi terület, a Pp. határozza meg. A következőkben a jogsértő bizonyítási eszközökről és az ehhez kapcsolódó bizonyítási szükséghelyzetről olvashatnak. Írásomhoz a HvgOrac kiadásában megjelent kommentárt felhasználtam.
A bizonyítás módjait a Pp. meghatározza, történhet tanúbizonyítással, szakértői bizonyítással, okirati bizonyítással és szemle útján. De ezen túl a bíróság egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik. De a bizonyításfelvétel módja nem ütközhet a közrendbe.
Tulajdonképpen a bizonyítás során az állításunk valóságtartalmáról kell meggyőződnie a bíróságnak.
Bizonyítási eszközként különösen felhasználható tanú, szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, egyéb tárgyi bizonyítási eszközök. Azonban olyan bizonyítási eszköz nem használható fel, ha azt törvény kizárja, vagy feltételhez köti.
Újdonság a Pp-ben, hogy szabályozásra került az a bizonyítási helyzet, amikor a bizonyítás felvétele perben álló, vagy peren kívüli személy valamely anyagi jogának megsértésével, vagy anyagi jogi jogsértéssel történt.
A technika fejlődésével egyre könnyebb bizonyítékokat rögzíteni pl. mobiltelefon, tablet stb.
Jogsértő és a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, illetve annak elkülöníthető része:
1. amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztem meg, illetve állítottak elő,
2. amely egyéb jogsértő módon keletkezett,
3. amelyet jogsértő módon szereztek meg,
4. amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.
A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben figyelembe veheti.
Egyrészről társadalmi érdek, hogy a jogszabályok jogsértések elkövetéséhez ne adjanak bátorítást, másrészről viszont a jogos magánérdek megvédése is cél. A nagyobb jogsértés ne érvényesülhessen a kisebb jogsértés kifogásolhatóságával.
A bizonyítási eszköz jogsértő voltát a bíróság hivatalból megállapítja, ha nyilvánvaló.
Amennyiben a félnek nincs más lehetősége, mint, hogy a jogsértő bizonyítási eszközt felhasználja, akkor kérheti a bizonyítási szükséghelyzet alkalmazását. Ebben az esetben a bíróság vizsgája, hogy a bizonyító fél milyen gondosságot tanúsított a jogszerű bizonyítási eszközök megszerzéséhez, az ellenérdekű fél rendelkezik-e a jogszerű bizonyításhoz szükséges adatokkal.
A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy
a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette,
b) a tényállítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy
c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg, és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét.
Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
A korábbi bírói gyakorlatban eddig is felhasználható volt gyermekelhelyezési perben jogsértő hangfelvétel a másik fél gyermeknevelésre való alkalmatlanságának bizonyítására.
A fenti szabályok bírói gyakorlatát a jövőben munkálja ki a bíróság.