A haszonélvezeti jog

Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog terjedelmének pontos meghatározása gyakran jelent problémát. A tulajdonjog és a haszonélvezet hogyan viszonyul egymáshoz? A következő bejegyzésben erre talál választ.

A haszonélvezeti jog létrejöttéhez is jogcímre van szükség csak úgy, mint a tulajdonjog esetén. Ebben az esetben szerződés vagy a dolog birtokának más jogcímen történő átruházása hozza létre a haszonélvezeti jogot. Az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog bejegyzése is szükséges. A tulajdoni lapot megtekintve a II. részben találjuk a tulajdonosokat, míg a III. részbe a terhekhez jegyzik be a haszonélvezeti jogot (azért teher, mert az ingatlan tulajdonosának jogait korlátozza). A haszonélvezet esetén is igaz-ami a tulajdonjognál is- ha az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése elmarad, akkor a haszonélvezeti jog csak a rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzővel szemben érvényesíthető.

A haszonélvezeti jog, ha a keletkezését követően gyarapszik, akkor erre a gyarapodásra már a haszonélvezeti jog nem terjed ki. Ez alól kivételt képez, ha a gyarapodás a a haszonélvezet tárgyának hasznosításából származik a rendes gazdálkodás körében.

A tulajdonos szempontjából különösen érdekes a haszonélvezeti jog tartalma, hogy az vajon mennyiben korlátozhatja a tulajdonos jogait. A haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznaid szedheti. Vagyis a tulajdonost megillető jogok közül (birtoklás, használat, hasznosítás, a hasznok szedése, rendelkezés) közül csak a rendelkezési jog marad. Ez azt jelenti, hogy az ingatlant haszonélvezeti joggal terhelten is lehet értékesíteni, persze az más kérdés, hogy egy ilyen ingatlanra mennyire van kereslet. De nemcsak az értékesítésre kell gondolni, hanem egyéb jogcímekre is, mint például az öröklésre, vagy az ajándékozásra. Ezekben az esetekben sem szűnik meg a haszonélvezeti jog az adott ingatlanon.

Egy ingatlanon több haszonélvezeti jog is alapítható, ilyenkor a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. A haszonélvező lehet természetes személy vagy jogi személy, amíg a természetes személy esetén ez a jogosult haláláig fennállhat (holtig tartó haszonélvezeti jog), addig egy jogi személy esetén ez legfeljebb 5 év lehet.

Előfordul, hogy a haszonélvező nem lakik az ingatlanban, de úgy gondolja, hogy annak használatát átengedné a gyermekének. A haszonélvezeti jogot nem lehet átruházni, azonban a haszonélvezeti jog gyakorlása átengedhető, de a tulajdonos megkérdezése nélkül csak ingyenesen. Ha már ellenérték fejében engedi át a haszonélvező a jogosultságainak gyakorlását, akkor először azonos feltételekkel a tulajdonosnak kell felajánlani és ha a tulajdonos nem tart rá igényt, csak abban az esetben engedheti át harmadik személynek.

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni, de a birtoklás a haszonélvezőt illeti meg. Megítélésem szerint a tulajdonosi ellenőrzés nem járhat a haszonélvező zaklatásával, jogai gyakorlásának csorbításával. Ha a tulajdonos úgy ítéli meg, hogy a haszonélvező veszélyezteti a dolgot, akkor a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől, de csak abban az esetben, ha a nem megfelelő használat elleni tiltakozása nem vezetett eredményre. Ha a haszonélvező ne ad megfelelő biztosítékot, akkor a tulajdonos bíróságtól kérheti a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztését egészen addig, amíg a haszonélvező nem ad biztosítékot számára. A dolog veszélyeztetésének tényét a tulajdonosnak kell bizonyítania.

kép forrása: pixabay. com