A haszonélvezeti jog 2. rész

Gyakori kérdés, hogy egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetében milyen költségeket köteles viselni a haszonélvező és melyeket viseli a tulajdonos. A követkző írásban ezt tekintem át.

A haszonélvezeti jog egy értékkel bíró jog. Az értékét az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§ alapján kell kiszámítani.

A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel haszonélvezeti joggal terhelt dolog a haszonélvezeti jog alapítása után gyarapszik. Például, ha egy telekre és egy rajta álló házra alapítunk haszonélvezeti jogot és az alapításkor a házban csak egy lakás van. De később a tulajdonos ezt bővíti és további lakásokat építenek, akkor azokra már nem terjed ki a haszonélvezet.

A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályait köteles betartani. Ha a rendes gazdálkodás köre vitatott, akkor a bíróságtól tudjuk kérni ennek megállapítását. A rendes fenntartási költségeknek azon kiadások minősülnek, amelyek a dolog hasznaiból általában fedezhetőek vagy a dolog használatával rendszeresen együtt járnak. A dolog állagának megőrzése a haszonélvező költségei.

A haszonélvező viseli a dologgal kapcsolatos terheket. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségei nem a haszonélvezőt terhelik, de elvégezheti amennyiben felszólításra a tulajdonos nem végzi el azokat. Pl. leszakad a mennyezet, egy vihar letépi a tetőt stb. Ezeknek a munkálatoknak a költségeit a haszonélvező a tulajdonostól követelheti a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint, de csak a haszonélvezeti jog megszűnését követően levonva a bekövetkezett értékcsökkenést (hiszen addig a haszonélvező élvezi ennek hasznait is).

De amennyiben pl. a lakásban tönkre megy egy csaptelep vagy a tetőszigetelése szorul javításra, ennek a költségeit már a haszonélvezőnek kell viselnie. A haszonélvező kötelessége továbbá pl. az udvarban a parlagfű lenyírása vagy a ház előtti rész rendbentartása, a szomszéd felőli kerítés helyrehozatala stb. Mivel a haszonélvező lakik az ingatlanban, ezért annak a fenntartási költségei is őt terhelik, mint a víz, gáz, villany számlák befizetése.

Ha a tulajdonos a rendkívüli munkálatokat elvégzi (nem kötelessége a haszonélvezet tárgyának fenntartása), a haszonélvező tűrni köteles, hogy ez idő alatt a dolog használatában akadályozva van. Ezért kártérítés nem jár neki.

A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes. Ugyanis a haszonélvező a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelelően köteles a dolgot használni és ehhez ha szükséges, akkor a dolog rendeltetését is megváltoztathatja.

A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről, a beállott kárról értesíteni és tűrni a tulajdonos ezzel kapcsolatos intézkedéseit.

Látható, hogy a haszonélvező viseli annak a költségeit, amelyeket a haszonból fedezni tud, illetve amelyek a haszonélvezet tárgyának fenntartásához szükségesek. A tulajdonos nem köteles a haszonélvezet tárgyát helyreállítani, azonban ha helyreállítja kérheti annak a helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását.