A hagyatéki tartozások és kielégítésük
Napjainkban egyre többet hallani olyan esetről, amikor az örökös az örökségtől való szabadulás lehetőségét keresi. Hiszen előfordulhat, hogy az öröksége sajnos vagyonát nem gyarapítja, hanem inkább számtalan problémát jelent számára. A következő bejegyzés a hagyatéki tartozások típusait, az örökösök felelősségét a hagyatéki tartozásokért, valamint az örökség visszautasításának lehetőségét ismerteti.
A Polgári Törvénykönyv a hagyatéki tartozásokat tételesen (taxatíve) és egyben a tartozások kielégítésének sorrendjét is meghatározva felsorolja. Csak olyan tartozások vehetők figyelembe, amelyek valamely csoportba beilleszthetők.
Ptk. 7:94.§ (1) Hagyatéki tartozások
a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek.
(2) A hagyatéki tartozásoknak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy a tartozás- az öröklés megnyitása előtt vagy azt követően- az örökös mint hitelező javára keletkezett.
A felsorolásból az illő eltemetés költségeit és az örökhagyó tartozásait emelném ki.
Az illő eltemetés költségei esetén, ha van más személy, aki kötelezhető a költségek viselésére, akkor nem vehető figyelembe hagyatéki tartozásként. A bűncselekmény következtében elhunyt személy esetében ez a költség egy fajta kárként jelenik meg, ezért a megtérítésre azt a személyt kell kötelezni, aki az örökhagyó halálát okozta.
Az örökhagyó tartozásai körébe csak a polgári jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek tartoznak. Például az adóhatóság nem tekinthető hagyatéki hitelezőnek, ezért az adó megfizetéssel kapcsolatos eljárás a közjegyzői eljárást követően folytatható le. Az adóügyi szabályok szerint lehet az örököst az adótartozás megfizetésére kötelezni. De nem minősül hagyatéki tartozásnak a szociális segély, így az örökösnek nem kell megtérítenie azt. Ide tartozik az örökhagyó hitele, kölcsönviszonyokon alapuló tartozásai vagy a hagyatékba tartozó ingatlanra fordított beruházások megtérítése iránti követelés.
A hagyatéki tartozásokért való felelősség
A hagyatéki tartozásokért az örökösök felelőssége egymás közti viszonyukban a hagyatékban való részesedés mértékéhez igazodik. Új szabályként került rögzítésre a Ptk-ban, miszerint az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel. Az örökös a hagyaték meglévő tárgyaival és azok hasznaival köteles helytállni. Azonban, ha a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, ilyenkor az örökös a hagyaték értékéig felel a saját teljes vagyonára is kiterjedően.
Az örökség megszerzése, illetve az örökség visszautasítása
Az örökös az örökséget a hagyaték megnyíltakor megszerzi. A hagyatéki eljárásnak célja pusztán csak az örökösök felkutatása, az öröklés közhitelű tanúsítása. A hagyatékátadó végzés, az öröklési bizonyítvány csak tanúsítja az örökösi minőséget,de nem ezek keletkeztetik az öröklési jogot. A bíróság öröklési jogvita elbírálását, örökösökkel szemben érvényesített hagyatéki hitelezői igény tárgyában való döntést nem háríthatja el azért, mert a hagyatéki eljárás lefolytatására még nem került sor.
Az örökséget csak a hagyaték megnyílta után lehet visszautasítani. Feltételhez vagy időhöz kötött, megszorításokkal tett visszautasítás érvénytelen. A visszautasító nyilatkozattal a visszautasítót az öröklésből kiesetnek kell tekinteni. A törvényes öröklés szerinti örökség visszautasításánál a visszautasítót figyelmen kívül kell hagyni az öröklési rendnél. Végrendeleti öröklés visszautasításánál az örökös örökrészét helyettes örökös örökli meg. Ha nincs helyettes örökös és a növedékjog sem érvényesül, akkor az örökrészen törvényes öröklésnek van helye.
Bizonyos esetekben az öröklés visszautasítására vonatkozó nyilatkozat csak gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. Pl. a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és törvényes képviselőjéneknyilatkozata esetében vagy olyan nagykorú személynél, aki cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt áll. Akkor nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha bírósági vagy közjegyzői eljárásban már az adott jognyilatkozatot elbírálták.