A gazdasági társaság alapítása: Mekkora alaptőke szükséges az alapításhoz?

Egy gazdasági társaság alapításához szükség van egy megfelelő mennyiségű alaptőkére. Azt, hogy milyen gazdasági társaságot érdemes alapítanunk a rendelkezésünkre álló pénzmennyiség is meghatározza, hiszen vannak olyan gazdasági társaság formák, ahol kötelezően előírja a törvény az alaptőke minimumot. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy az alapításnak egyéb költségei is vannak (pl. könyvelő díja, ügyvédi munkadíj és a tevékenység beindításának egyéb költségei). A következőkben a törvény szerint alapítható gazdasági társasági formák alapításához szükséges vagyonmennyiséget tekintjük át.

Egy gazdasági társaság alapítása történhet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással (un. apport). 

A közkereseti társaság (Kkt.) és a betéti társaság (Bt.) esetében tőke minimumot nem határozz meg a törvény. Azonban mindkét társaság esetében a tag korlátlan felelőssége áll fenn a társasági vagyon által nem fedezett társasági kötelezettségekért.

PÉNZBELI HOZZÁJÁRULÁS:

Közkereseti társaság: A társaság tagjai a társasági szerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaságnak vagyoni hozzájárulást teljesítenek és a társasági vagyon által nem fedezett társasági kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

Betéti társaság: Ennél a cégformánál elegendő, ha csak a beltag vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért helytáll. Ez nem zárja ki azt, hogy a tagok úgy állapodjanak meg, hogy a kültag is helytállni köteles.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): Egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A törvény azt is meghatározza, hogy a törzsbetétek összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál és az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 100 ezer forintnál.

Részvénytársaság (rt.: Zrt. vagy Nyrt.): Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és mértékű részvényekből álló alaptőkével működik. A részvényes kötelezettsége az rt-vel szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Az rt. kötelezettségeiért a részvényes nem köteles helytállni (lehet kivétel). Az összes részvény névértékének összege az rt. alaptőkéje.

A részvénytársaság esetén az alapításkor különbséget tesz a törvény aszerint, hogy zártkörűen működő (részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére), vagy nyilvánosan működő (részvényeit tőzsdére bevezették) részvénytársaságot szeretnénk-e alapítani. Zrt. esetén az alaptőke nem lehet kevesebb 5 millió forintnál. Nyrt. alapításánál pedig az alaptőke 20 millió forint alatt nem lehet.

Meddig kell szolgáltatniuk a tagoknak a vagyoni hozzájárulásukat?

A létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulásukat az ott előírt időpontig szolgáltatniuk kell a tagoknak. Gyakran olvasni, hogy már minimális vagyoni hozzájárulással is alapíthat Kft-t., ráér később befizetni a törzstőkét. Valóban van erre lehetőség, azonban ha a cégalapítási kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig  a tag a pénzbetétének a felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására a cégjegyzékbe történő bejegyzést követő 1 évnél hosszabb időt enged a társasági szerződés, akkor addig a társaság nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által tejesített pénzbeli hozzájárulásával együtt el nem éri a törzstőke  mértékét. 

A részvénytársaságok esetén a törvény kimondja, hogy a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-nál.

NEM PÉNZBELI HOZZÁJÁRULÁS (APPORT):

A tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot is átruházhat a gazdasági társaságra.  Az apport lehet követelés is, ha azt az adós elismerte vagy jogerős bírósági határozaton alapul. 

Az apportra a Kft. esetén külön szabályt találunk a törvényben: Ha alapításkor az apport értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, akkor a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell azt bocsátani.

Az apportot a társasági szerződésben meghatározott időpontig, de legfeljebb a cégbejegyzéstől számított három évig rendelkezésre kell bocsátani.